Az élet egy Chrome, csőre töltött 45-ös
alkalomadtán halántékán lyukat üt a bűnös,
vagy a 7. emeleti lakás erkélyén (a végén),
ugrik, csobban a bitumen felszínén.
Az öngyilkos kísérletek, csak papíron léteztek,
a fanatizmustól, ezek alakot öltöttek.
Röpködnek a rímek, és röpködnek a végtagok,
magamból az utókornak csak egy lemezt hagyok.
(Érzem) Ördög vezeti, a keze papíron a tinta,
vérré változik, eltávozik a pesszimista,
megfeszül a kötél, asztalon a búcsúlevél kockázat,
vagy mellékhatás esetén,(arzén)
a jobb élet reményét, csak egy kötélben látja
, ha végre robban a csutka, elszáll minden problémája.
Jobban érzi magát majd talán a mennybe,
könnyebb lesz az élet talán eltemetve.

Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kérded- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) lázba



A hangok démonok, (kényszerítenek),
ősi hajlamok, (szétfeszítenek),
állandó rohamok, (a végítéletek),
a kínok kibírhatatlanok, ég veletek.
A fürdőkádban a víz elszíneződik vörösre,
a kezek ökölbe, szép álmokat örökre.
Vízszintes helyzetben, a párhuzamos síneken,
érzelmekkel párosul az elfojtott félelem,
az értelem helyett, a depresszió diktál,
az Inter-city jön, lát, győz, viszlát.
Ha el akarok menni, én biztosra megyek,
tudom, hogy nem lesznek sikertelen kísérletek.
Néha fáj, a dráma dramatikája, eutanázia,
arany lövések halk sorozata.
Homokszemek a fogaskerekek között,
japán szamuráj, aki a harakiri mellett döntött,
és döfött, szégyenérzete győzött,
a halál, újabb álarcot öltött.

Refrén.:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kérded- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) lázba



Nekem a zene jelenti a hitet, az nekem az Isten,
a hitelem az ördögtől kaptam, ő meg ellopta a szívem,
a tollat forgatom, leírom a szavakat a papírra,
közben készül el a bomba, amit csatolok a derekamra,
úgy döntöttem ha az Úr az égben úgy akarja,
ne legyen fordulat az életemben, majd én teszek róla.
Elkészül a szöges téma,
ez a recept, ami az elvárást tuti, hogy beváltja,
besétálok a mulatóba, a cuccot eltakarja a ruha,
az utasításomat a spanom, mind megkapta,
minden egyes helyen, minden egyes zugba,
ott lapul egy KAMIKAZE parancsra várva.
Számat elhagyja az utolsó ima, visszaút nincsen,
végre hajtom a melót, nem halok meg a szégyenben.
Jól látszik az arcom, jól látszik, amit mondok,
az életem a zenének adom, ezt élőben láthatjátok.

Refrén:
Öngyilkos rímek
Az élet -nem érted
A halált nem kérded- de mégis (mégis) utólér téged
Mikor nem várnád ott áll és vár rád,
Elragadt pillantása nem enged (nem enged) lázba

Ne tedd meg soha, a zene ami éltet, ÉLJ!