Úgy fáj az élet,
Úgy fáj, mit nem értek.
Úgy fáj, ha szíved remeg,
Fáj, hogyha nem lehetsz velem.

Fáj, hogy szíved nem az enyém,
Fáj, hogy soha nem néz már felém.
Fáj, hogyha már más kar ölel,
Fáj, mert szívem egy reményt követ.

Éget az érzés, hiányod, szemed,
Éget az emlék, melyben még szeretsz.
Éget a hangulat, őszi langyos estéké,
Éget egy illat, a száradó festéké.

Fáj, mert már nem vagy velem,
Úgy fáj, hogy már nem szeretsz.
Éget az érzés, a hangulat az emlék,
Hiányzol édes, bár veled lennék.