Emesének...utoljára
213 2006.07.08. 17:37
(Emese élete egyik nagy szerelme)
Fekete napok fekete érzése feketén Lüktet a fejemben,és ott a kép: te meg én Kísért az emlékkép,meg az a pár szó, Amit könnyek közt súgtál nekem búcsúzáskor A hideg ráz,amikor arra gondolok, Ahogy hozzámsimulsz,és én hozzádsimulok, A legszebb az,hogy rég elfelejtetted, Ami annak idején olyan sokat jelentett Azt mondtad: szeretlek,és biztos voltam abban, Hogy megbízhatok a szavadban Sosem tagadtam,mit érzek irántad, Te meg kihasználtad ezt az egy hibámat Persze neked ez is csak egy sablonos sztori Bocsi,de még mindig nem bírom felfogni, Vagy megszokni,hogy tényleg nem vagy az enyém Nélküled valahogy semmi nincs a helyén...
|