Kósza gondolatok szövevénye
213 2006.07.08. 18:15
1 Eljött az ideje, hát szerényen Megkérdem Miért veszik semmiben azt, amit elértem? Nem értem. Nem is fogom. De nem is nagyon akarom Tudom, csak egy szer van ilyen, hát az alkalmat megragadom És megmutatom miben élek Látom magam körül a kezdetet és a véget És egyre jobban éget Belülről az érzet: Túl sok dolgot nem értek Túl sokat remélek, és Túl sokat félek Megfolyt ez az élet. Egyetlen vigaszom pár hozzám hasonló őrült lélek, Pár beteg arc Balassagyarmat éjfekete szívéből Pusztítjuk magunkat, mert nem szabadulunk e vidékről Összetartunk, más választásunk nincsen Harcolunk azokkal akiknek a pénz az isten Én hittem Egy jobb világban, békében De az élet jó tanár, úgyhogy magamhoz tértem 2 Kósza gondolatok szövevénye gejzírként tör fel Mindent elsöpör, szétéget felperzsel Öngyilkos démonként pusztít egy megkínzott szellem Gombafelhőként villan palócföld szívében Kimérem Az adagot a drogból, ami vagyok Lehethetőséget menekülésre nem hagyok Átformálom magam körül a világot Mindent megváltoztatok Amit látok Vagy ami engem lát, és tudom, így van rendjén De egy madár hangja nem változtat egy erdő csendjén Megtenném, Ha tehetném, de míg ezen a Földön Létezem, én vagyok önmagam számára a börtön, Betöltöm A szerepet, amire szántak Így tan emlékeznek rám, akik valaha is láttak Vagy ha nem, az se gond Mert eljön az a pont Amikor kamatostul visszaadok minden pofont. 3 Tudom, hogy a fejemre soha nem tesznek koronát Nem látszó üstökösként szállok a pénzszagú koron át Vagyok, ami vagyok: egy leláncolt fénylény Bennem van az, amit nem vehet meg a Göndör a pénzén, Ez kész tény. Kegyelmet nem kérek, nem adok Vírus vagyok és az agyadra hatok Ki vannak osztva a lapok Rég folyik a játék A győzelem átmeneti, béke az ajándék A világ rég Behódolt, tombol a Sátán Akinek küzdenie kéne, az is elfut gyáván Vagy fekszik kábán És mosolyogva figyeli Ahogy a reklámblokk az agyát szépen lassan kiveszi Kineveti a másikat, mert az más Nem tudja, hogy ez a kigúnyoltat ösztönző hatás Akit elnyomnak, százszor olyan erősen harcol Mert megfogadja: minden más lesz holnaptól!
|